A főváros pesti oldalának északi részén fekszik a 15. kerület. Lakosságát és területének nagyságát tekintve közepes nagyságú kerületnek számít. A következőkben áttekintjük az erre a kerületre vonatkozó alapvető adatokat, történetét, kereskedelmi és közlekedési viszonyait, valamint látnivalóit. Ha elgondolkodtál azon, hogy ide költözz, tarts velünk!

15. kerület: Alapadatok

Kezdjük a legalapvetőbb infókkal a 15. kerületről:

• területe: 26,94 km²
• népessége: 79 675 fő
• polgármestere: Németh Angéla
• városrészek: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

15. kerület: Rövid történet

Kezdetben, a középkorban 6 falu épült a mai 15. kerület területén. Sajnos azonban a tatárjárás pusztítása miatt ezek a falvak kihaltak. Az 1700-as évek elején még nagy zöld füves területek húzódtak itt, aztán az 1800-as évek elején megjelentek a sörfőzdék és a nyaralók. Az 1800-as évek közepén átadott Pest-Vác vasútvonat nagyot lendített a turizmuson, mely már ez megelőzően is virágzott. Lakosságát tekintve ebben a korban polgári és munkás rétegek jellemzőek. 1950-ben vált a terület Rákospalotával együtt a főváros részévé, ettől kezdve létezik mai formájában a 15. kerület.

15. kerület: Hétköznapi élet

A 15. kerület lakói bővelkednek vásárlási lehetőségekben, de a városrész közlekedését tekintve is megfelelő. Lássuk a részleteket.

Kereskedelem és szolgáltatások

A helyes és biztonságos használat érdekében, a kerti sátraknak megfelelően rögzítve kell lenniük. A "megfelelő rögzítés" nem egy bonyolult dolog: az szükséges mindössze, hogy a vásáron-, vagy a kiállításon való részvétel előtt tájékozódjunk, hogy milyen típusú a felület, amelyen az esemény majd zajlik.

Függetlenül a felület típusától, minden esetben van lehetőség arra, hogy a sátrat biztonságosan horgonyozzuk, úgy, hogy az akár az erősebb széllökéseknek is ellenálljon.

A kerti pavilonok szélbírása átlag 30km/h, efölötti szélerősség esetén a meteorológusok már figyelmeztetést adnak ki. Így, ha csak egy "erősebb" szél fúj, bontsa ki a sátrát, és gond nélkül állítsa fel. A jó rögzítés majd a helyén tartja.

Lássuk tehát, a kerti pavilonok rögzítésének megfelelő módjait a tartófelület típusától függően:

Ha a sátrat füves, agyagos, vagy közönséges talajra állítjuk fel, a rögzítés meglehetősen egyszerű. Rögzítőcövekekre és rögzítőhevederre van szükségünk mindössze, a sátor minden lábához egy szettre. Fontos, hogy rozsdamentes, horgonyzott sátorcöveket használjunk, ezek hosszas használat után is újnak látszanak, esztétikusak, mindenekelőtt pedig, biztonságosan rögzítik a sátrat. A sátorcövek ideális átmérője 1cm, hossza 40-45cm, így lehetünk biztosak afelől, hogy egy erősebb széllökés sem rántja majd ki a földből. A megfelelő rögzítőhevederen a kívánt hosszúság karabiner segítségével szabályozható. Ez a rögzítés gyors, viszonylag egyszerű és biztonságos.